call me loser

Van egy gyonyoru lany. Az benne a leggyonyorubb, ahogy korcsolyazik. A mozgas mindig is a legfontosabbak kozott volt szamomra. Nezem-nezem, mar hetek ota. Ma osszeszedtem a batorsagom, megszolitom. (Tegyuk hozza, hogy ilyen meg talan nem is fordult elo a tortenelemben. Olyan lany meg nem nagyon volt, akit megszolitottam volna idegenkent, inkabb tarsasagokon keresztul ismertem meg eddig mindenkit. Szoval ez nagy dolog.) Beszelgetunk, korizgatunk egymas korul. Menne mar, faradt, meghivom teazni. Beleegyezik, indulunk. Megkerem, hogy hadd dobjam le a korimat otthon. Egyetert, a haz elott megvar. Harom percet idoztem fenn, mire leertem eltunt. Korbejartam a hazat, vartam meg 15 percet, nincs sehol.

Elszaladt. Holnap zar a koripalya. Attol felek, nem latom soha tobbet. Es most nagyon rossz.

spacemonkey írta 20:07-kor,

Opeth - In My Time Of Need

...

Summer is miles and miles away
And no one would ask me to stay

And I should contemplate this change
To ease the pain
And I should step out of the rain
turn away

...


spacemonkey írta 8:30-kor,

selling my soul

A decemberi allaskereses celegyenesbe ert.

Jo. Akkor kezdjuk elolrol. Nem kerestem allast, egyszeruen nemi belso tamogatassal megprobaltam eladni a lelkem egy multinak, akinel ezren ismernek egyebkent is. Nemi interjura jaras es ket havi varakozas utan tegnap eloalltak a nagy ajanlattal. Azonnal 100-200k bruttoval kevesebb, mint amit kertem, plusz holmi autohasznalat (maganjellegu hasznalatot fizetve, ugye). Ezen ugy felhuztam magam, hogy meg aznap delutan elkuldtem az oneletrajzom harom kulonbozo orszagba. Anglia, Svedorszag, Hollandia (Amsterdam). A negy kikuldott CV utan ma reggel kaptam egy telefonhivast a sved allas ugyeben, valamint egy berigenyre valo rakerdezest az egyik angliai allassal kapcsolatban. Ezalatt azonban kedvenc multim is megemberelte magat es rajottek, hogy megis megadnak a fizetest amit kertem, de kocsit sajnos egyelore nem tudnak ajanlani, ezt majd csak a kesobbi projectek alapjan igenyelhetnek.

Eros dilemma elott allok. Egyik lehetoseg, hogy forszirozom a kulfoldi allast, kockaztatva, hogy soha a budos eletben nem kapok ujra allast a multimnal. Egyszer mar eljottem toluk, tobb lehetoseg nincs, viszont Magyarorszagon hosszu tavon egyedul naluk dolgozhatnek megelegedetten. Ergo, ha most nem megyek hozzajuk, akkor csak a kulfold marad. Masodik lehetoseg, hogy eladom a lelkem szarert-hugyert a multinak, majd belul ugykodve probalom elerni a kulfoldre helyezesemet. Utobbi nehezebb, burokratikusabb, viszont ha egyszer sikerul (Japanban is igy eltem), roppant kellemes tud lenni. Utobbi alternativanak megvan az az elonye, hogy ha elmegyek hozzajuk, meg mindig felmondhatok.

Magyarorszag vagy ez egesz vilag? Biztonsagos unalom vagy utazas, kaland? Ket es fel eve itthon(?) vagyok, verem az utobbi fele huz.

spacemonkey írta 20:21-kor,

gotta know

"But what I really want to know is
Are you gonna go my way?
And I got to got to know"

spacemonkey írta 14:09-kor,

the truth i have to face

Szerettem, szeretem es mindig is szeretni fogom.

spacemonkey írta 3:36-kor,

dream off

Kicsit megarthatott nekem a tegnap esti borozgatas, mert ejjel almomban valahogy osszefutottam ex-nejemmel. Nemcsak hogy osszefutottam, de szoba is alltam vele, mi tobb, beszelgettunk(!!!).

Ezt a jelenseget a pszichologusom valoszinuleg kitoro lelkesedessel fogadna. Megindultam a gyogyulas utjan! Kar, hogy nincs pszichologusom.

spacemonkey írta 8:38-kor,

holy shit!

Moses is back!

btw. i'm shitfaced. weninger spern steiner kekfrankos is pretty nice with some cheese and red meat. lovely for a lonely nite. have a sister to make cookies, too.

spacemonkey írta 20:48-kor,

whine, whine.. actually, wine

Tevedtem. Nem a ma esti borkostolason szerettem meg a feherbort. A sok nem tul kivalo bor melle azert jutott egy par remek is. Termeszetes volt, hogy mindenki kotelessegszeruen dicserte egekbe a villanyi cabernet sauvignong barrique-t, de nekem akkor is egy szekszardi cab. sav. lett a baratom.

A karpotlasul felszolgalt muzealis `88-as somloi olaszrizling azonban mindent vitt. Mar csak az otevente cserelt dugok szagolgatasa kissebb katarzist okozott. Istenem, mi lenne, ha meg ertenek is a borokhoz..

spacemonkey írta 23:32-kor,

relationship thingie

Hat ez nem megy. Sajnos a kapcsolataimra is nagyon jellemzo az az allapot, ami a snowboardozaskor mutatkozott meg. Tudni kell, hogy egy harminc fos csapattal mentem, de gyakorlatilag negy napon at egyedul maszkaltam mindenhova. Ha valaki eppen ott volt ahol en, vagy eppen arra ment, azzal mentem egy-ket palyat, de amint mas elkepzelesuk volt, vagy mas tempoban mentek, ismet egyedul maradtam. A vegen odaig fajult a dolog, hogy az utolso nap reggelen meg a szobatarsaimat sem vartam meg, hanem tokegyedul mentem ki meg a palyakhoz is a szallasrol.

Valahogy igy vagyok a baratnommel(?) is. Nincsenek kozos utjaink es ez nem az o hibaja. A mostani allapotomban keptelen vagyok barhol leulni akar csak egy fel orat is, mennem kell, csinalni, porogni. Ha valaki tud/akar kovetni, azzal egyutt megyek (szigoruan csak azido alatt), ha valaki nem, az sem szamit. Igy azonban nem lehet senkivel komolyabb kapcsolatot kialakitani, egyszeruen nincs ra ido, valamint ugy tunik, a regi kapcsolat is elkopik.

Nem tudom mi lesz a kiut. Vagy en nyugodok le (volt mar ilyen, de nem volt tul jo, ugy emlekszem), vagy talalok valakit aki tud es akar is kovetni. Utobbira nem latok semmi eselyt.

spacemonkey írta 17:23-kor,

back from life

Nem gondoltam volna, hogy lesz megegy dolog, amibe elso latasra beleszeretek, de a snowboard ilyen. Azt gondoltam, hogy a negy nap alatt majd csak-csak megtanulok csuszkalni, de nem igy tortent. Szombat delben erkezes utan felcsatoltam a deszkat, irany a palya. Megtanultam szepen csusztatni a lapot, elore, hatra, igy mar az elso nap le tudtam szalingozni ket piros palyan is. Vasarnap megtanultam a fordulast, hetfon mar eses nelkul le tudtam menni, persze csak ha figyeltem. Keddre eljutottam odaig, hogy batran mertem repeszteni, nem kellett mar a technikara figyelni. Egyszeruen imadom! A vegere kelloen el is faradtam, ezert harom teljes sebessegnel elkovetett bukas ('breathe, just breathe!') utan ugy dontottem, hogy mostmar ideje lesz pihenni is. Majd jovore.

Annak ellenere, hogy hihetetlen konnyen elsajatithato, hatalmas perspektivakat latok benne. Az OK, hogy tudok elorefele repeszteni, de hala a freestyle beallitasnak, ugyanez megteheto hatrafele is, utana johetnek az ugrasok, a felcsovek. Hatar a csillagos eg!

Jovore uj baratot kapnak kedvenc korcsolyaim. Melle viszont, mar latom, vennem kell gerincvedot es sisakot, mert sajnos nem tul sok egeszseges felelemerzet szorult belem. Ellenben szeretek szaguldani :-).

spacemonkey írta 8:58-kor,